Az acusticus neurinoma a VIII. (n. vestibulocochlearis) agyideg vestibuláris részéből kiinduló daganatféleség. Az agyideg myelinhüvelyét képező Schwann sejtjek kóros elszaporodása által keletkezik. Kevés kivételtől eltekintve jóindulatú daganat és csak igen lassan növekszik.

A daganat a belső hallóidegjáratban kezd általában kifejlődni, majd abból kinőve a kisagy-híd (pontocerebellaris) szögletben helyezkedik el.

Irodalmi adatok szerint az incidenciája (új esetek száma 1 év alatt 100000 főre vonatkoztatva) 0,001 (azaz 1 új beteg évenként 100000 lakosra vonatkoztatva), ami Magyarországra vetítve 100 új esetet jelent évente. Számuk azonban ennél is nagyobb lehet, de jórészük mivel nem okoz tüneteket, így nem is kerül felismerésre. Leggyakrabban a 40-60 éves korosztályt érinti, de lényegében bármely életkorban előfordulhat. Valamivel gyakoribb az előfordulása nők esetében. A neurofibromatosis 2-es típusában mindkét oldalon kialakul, ilyenkor hátterében a genetikai állomány megváltozása (22-es kromoszóma mutációja) áll.

Leggyakoribb tünetei a VIII, VII és V. agyideg nyomása következtében alakulnak ki: hallásromlás, tinnitus (fülzúgás), egyensúlyzavar, arcbénulás, könnyelválasztás és nyálelválasztás zavara(száraz szem, száj), ízérzészavar, corneareflex kiesése, érzészavar az arcon, rágásgyengeség stb.

Súlyos esetben, ha a daganat mérete kifejezett, egyéb agyidegek és az agytörzs is sérülhet, sőt agyvízelfolyási akadály, hydrocephalus(vízfejűség) és halál is kialakulhat.

Diagnosztikájában a neurológiai vizsgálat mellett, a hallásvizsgálat, az akusztikus kiváltott válasz vizsgálat (AEP), a hagyományos rtg felvételek (Stenvers és Schüller), CT és MR vizsgálat játszik szerepet.

Kezelésében az mikrosebészeti beavatkozások és a sugársebészeti beavatkozásoknak van szerepe.

Kis daganatok esetén a beteg követése, ismételt neuroradiológiai kontroll vizsgálatokkal is lehetséges, de növekedést mutató daganat esetén a hagyományos idegsebészeti vagy a sugársebészeti beavatkozás elvégzése, esetenként a kétfajta beavatkozás kombinációja javasolt.

Acusticus neurinoma miatt 1968 óta végeznek sugársebészeti beavatkozásokat.  A beavatkozások egyrészt gammakés rendszerekkel, másrész LINAC alapú rendszerekkel történnek. 1991 és 2005 között Leksell féle gammakéssel több mit 30000 ilyen daganatot kezeltek több mint 200 sugársebészeti centrumban világszerte és a számuk évről évre nő.

Általánosan elmondható, hogy leginkább a maximum 3 cm legnagyobb átmérővel rendelkező daganatok alkalmasak sugársebészeti kezelésre. Ennél nagyobb daganatok esetén is lehetőség van egyéni mérlegelést követően a sugársebészeti kezelésre.

Sugársebészeti kezeléssel az esetek döntő többségében megfelelő tumorkontroll biztosítható, melyen részben a daganat méretének csökkenését, részben a növekedés megállítását értjük.

Azokban az esetekben ahol a daganat növekedésének ismételt megindulását észleljük lehetőség van ismételt sugársebészeti kezelésre vagy mikrosebészeti kezelésre is.

A sugársebészeti kezelésnek az előnye a mikrosebészeti kezeléssel szemben, hogy kevesebb alkalommal és általában kisebb mértékben alakul ki a kezelések után a hallóideg és a környéki idegszálak sérülése (arcideg, háromosztatú ideg), jobb a funkcionális kimenetel. Kevésbé agresszív a beavatkozás (alacsonyabb a beavatkozás kockázata). Kevesebb időt tölt a beteg kórházban.