Dr. Réthy Lajos Attila - Kedves Szülőtársak/Sorstársak

 Mivel hivatásomból és munkakörömből fakadóan (gyermekgyógyász , immunológus, Orsz. Gyermekegészségügyi Intézet) ) módomban állt az elmúlt hetekben az újabb szakmai információkat első kézből megkapni, engedjék meg, hogy tényszerűen  közreadjam mindazt, amit fontosnak tartok megosztani,  a teljesebb tájékoztatás érdekben, a rendelkezésre álló szakmai anyagok felhasználásával.

Remélem, segít az eligazításban, és annak eldöntésében, hogy oltassuk –e gyermekeinket, magunkat és családtagjainkat, mivel tehetünk lelkiismeretünk szerint a legjobbat gyermekeink és a felnőttek számára az adott helyzetben.

Tehát a tények:

A pandémiás,  A(H1N1) influenza vírus (uj influenza vagy sertésinfluenza néven is ismert) mind genetikailag, mind biológiailag új, az eddigi tapasztalatok szerint igen stabil vírus, mely a déli féltekén már  körbejárt, és ismét egyre több fertőzést okoz az északi féltekén is. A megszokott (szezonális) influenza mellett ezért számítanunk kell a szezonális járványt vagy pár héttel megelőző, vagy – szerencsétlenebb esetben – azzal nagyjából egy időben zajló pandémiás influenza vírus okozta tömeges fertőzésekre is.

            A legdöntőbb különbség a két fajta influenza között az életkori megoszlásban van- az A(H1N1) –re ugyanis az 1957 után születettek szinte teljes körűen fogékonyak, így közülük fog várhatóan kikerülni a legtöbb beteg is, a legtöbb komplikált fertőzés is és szövődményes influenza is.

A Magyarországon kifejlesztett Fluval P vakcina egyike az Európában jelenleg elismerten hatékony és ajánlott vakcináknak  (lásd Pandemic vaccines, www.eurosurveillance.org ). A vakcina élő kórokozót nem tartalmaz, a WHO- által idén kiadott törzsből (és nem a harmincas évekből származóból! ) készült,  de hasonló technológiával mint a hagyományos szezonális influenzák ellen egyébként a WHO ajánlások szerint aktuálisan évente frissen előállitott vakcina (Fluval AB, amiből kb. 16 millió dózist már az ország felhasznált az elmúlt évtizedekben különösebb baj nélkül).

Viszont mivel a Fluval P teljes elölt virust tartalmaz ezért várandós kismamáknak és 3 éves kor alatti gyermekeknek -ha van rá lehetőség - akkor nem ezt, hanem az u.n "split"(hasitott) vakcinát javasoljuk. Ennek oka, hogy várandósoknál és 3 éve kor alatti gyermekeknél nem lehet kizárni esetleges mellékhatásként ritkán kisebb láz jelentkezését- és  a láz ezekben a korcsoportokban nem kívánatos. A split (hasitott)  vakcina ilyen mellékhatást nem okoz, bár a védettség sem olyan tartós (de ebben a szezonban azért tart az is)

A Fluval P stabilizáló anyagként tiomerzált , adjuvánsként aluminium foszfát gélt tartalmaz. A tiomerzál vízoldékony, etil származékként a szervezetből –még ujszülötteknél is! napokon belül teljes mértékben kiürül, ártalmatlan:  a tetanusz toxoidban, amivel mindenkit immunizálnak, ugyanez van. Az Al-foszfát gél szintén évtizedek óta alkalmazott, kipróbált adjuváns, ezt szintén sok kötelező védőoltásban alkalmazzák régóta baj nélkül.

A pandémiás influenza szempontjából nemcsak az egyébként egészséges, hanem a különböző krónikus betegségekben, anyagcserebetegségben, a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedőknél alapbetegségük, vagy annak kezelése miatt sérült immunitású, ill. autoimmun betegségben szenvedő, vagy szervtranszplantált  gyermekek influenzás  kockázata is kiemelten magas! Az utóbbiak esetében a környezetük alapos oltottsága mellett egyedi elbírálással kell az oltásokról dönteni, melyhez az ilyen gyermekek oltásaiban tapasztalt védőoltási szaktanácsadók segítenek, mivel influenza elleni védőoltásuk minden európai országban ajánlott a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően.

Fontos leszögezni: Az egészséges , épp immunrendszerű fiatalok sem találkoztak hasonló antigénszerkezetű influenzavirussal eddig!   Egy esetlegesen elkapott influenza szövődményei náluk is sokkal súlyosabbak lehetnek bármilyen oltási reakciónál: másodlagos baktériumos felülfertőződés okozta tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás mellett a későbbiekben akár krónikus autoimmun betegségek is kialakulhatnak.

Az esetek egy részében sajnos fatális is lehet a betegség, amit a déli féltekén már lezajlott járvány mellett nyugat-európai példák  is igazoltak.  Vagyís nem elegendő az ép immunrendszerben” bizni!

(Csak Angliában tizezrek betegedtek meg az elmúlt hetekben, ott jelenleg több száz embert kezelnek intenziv osztályokon. Éppen tegnap Angliában aktuálisan 157 ember volt közülük válságos, életveszélyes, halálközeli állapotban a publikus statisztikai jelentés szerint, szinte valamennyi ép immunrendszerrel! - azt már a brit sajtó irta meg, hogy közülük pl. egy fiatal nőt mentőrepülővel kellett Svédországba vinni mert Angliában már nem volt szabad lélegeztetőgép !. (Angliában sajnos ez a sztori és egy 5 éves kisgyermek  nemrégi influenzás halála kellett ahhoz hogy a sajtó a témát újra felkapja-  látványosan meg is emelkedett az oltást igénylők száma az elmúlt hetekben… )

Az oltási  mellékhatások kockázata (esetleg enyhe láz vagy pár napos kisebb izomfájdaolom) –a fentiekhez képest elhanyagolható!

Felmerült még körözött anyagokban a bénulásos tünetekkel járó Guillen-Barré szindróma is mint szövődmény. A Guillen-Barré syndroma az oltottak körében azonban rendkívül ritka:  Egymillió oltásra legfeljebb egy eset jut. Azt is tudni kell, hogy a Guillen-Barré syndroma előfordulása influenza időszakban oltástól függetlenül is mindig megemelkedik. Kóreredetét és patomechanizmusát pontosan nem ismerik. 

Szóba került az is, hogy a védettség az oltás után alacsony, pár százalék, ami szintén nem igaz!  Minden engedélyezett oltóanyagnak legalább el kell érnie a 90-95%-os védettséget adó hatékonyságot, azaz 100 oltottból 90-95 teljesen védett lesz- de a maradék pár százalék, akit a vad virus mégis megbetegíthet, is jóval enyhébb tünetekkel és hamarabb vészeli át a betegséget, mint azok, akiket nem oltottak. A magyar oltóanyag is ugyanezt tudja, furcsán hangzik, de jelenleg szinte az egyik legjobbnak tünik - ennek az is az oka hogy szerencsére az előállító labor valóban jó , tapasztalt, kitünő szakemberekkel- ( a tulajdonosi gárda egy másik téma de itt most nem is ez a kérdés).

Tudni kell azt is, hogy hogy a járvány több hullámban jön, a nagyobb, erősebb rész csak késő ősszel-télen várható, mint ezt a déli féltekei tapasztalatok előre láttatják. (Ott hamarabb kezdődött) Tehát önbecsapás azt mondani, hogy nem kell a járványt komolyan venni, fel van fújva az egész!

Gyermekgyógyászként és immunológusként is, a gyermekgyógyász szakmai kollégium számos tagja véleményével összhangban,  de elsősorban a fenti tényekből levonható konklúziók alapján mindenkinek azt tanácsolom, bátran és mielőbb oltassák be gyermekeiket, magukat és családtagjaikat. Egyrészt a megbetegedés kockázata, lehetséges szövődményei miatt, de egyidejűleg ezzel is csökkentve a betegség terjedését a többi ember között is!

Köszönöm a figyelmet.

 

Dr. Réthy Lajos Attila (M.D., Ph.D.)

Főorvos, vez. tudományos munkatárs

(Gyermekgyógyászat, humángenetika,

Allergologia-Klinikai Immunologia,

Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Diószegi u. 64, H-1113  Budapest,  

Levelezés: H-1519 Budapest, P.F. 478

Tel:  36-1-365-15-40/132   Fax: 36-1-209-33-37 

KORREKT ANYAGOK A MÉDIÁBÓL

Melyek az új típusú influenza tünetei?
A megbetegedés általában az influenza a szokásos, jellegzetes tüneteivel jár, és szövődmény nélkül, magától gyógyul. A betegség hirtelen kezdődik, a leggyakrabban észlelt tünetei: láz, köhögés, torokfájás, orrdugulás, orrfolyás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, hidegrázás. A légúti tünetek mellett esetenként gyomor-bélrendszeri tünetek is előfordulhatnak, pl. hasmenés, hányinger, hányás.
Mennyi a betegség lappangási ideje?
A betegség lappangási ideje általában 1-4 nap, maximum 7 nap.
Mi a teendő, ha a fenti tüneteket észleli magán valaki?
Ha a fenti tünetek jelentkeznek, akkor a legfontosabb teendő, hogy a beteg maradjon otthon. Amennyiben a beteg krónikus alapbetegségben szenved, és hirtelen rosszabbodni kezd az állapota, vagy szövődmények lépnek fel (pl. néhány napos láztalanság után újból jelentkező, vagy hosszan, 3-4 napon túl elhúzódó láz, fülfájás, nehézlégzés), akkor vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával vagy a gyermekorvossal, hiszen az orvos dönthet a megfelelő kezelésről és az esetleges kórházi beutalásról.
Hogyan lehet megelőzni a megfertőződést, illetve a fertőzés terjedését?
A fertőződés esélye csökkenthető, ha kerülik a szoros érintkezéseket, és betartják az általános személyi higiénés szabályokat, különös tekintettel a kéz higiénére, a köhögés-tüsszentés etikettre, továbbá erre a gyermekeket is megtanítják.
Melyek a megfelelő kéz higiéné alapvető szabályai?
A kézmosás meleg vízzel és szappannal történjen, és legalább 20 másodpercig tartson. Azok az alkohol tartalmú kézfertőtlenítők, amelyek legalább 60%-os alkoholtartalmúak, szintén hatásosak.
Életben marad-e a vírus a különböző tárgyak felületén, pl. a számítógép billentyűzetén?
Igen. Az influenzavírus képes terjedni oly módon is, hogy valaki a kezével a különböző tárgyak, megfogásával továbbítja az azokra leülepedett váladékcseppekben található vírust a saját nyálkahártyájára (szemébe, szájába, orrába.). A szokásos módszerrel végzett gyakori takarítás elegendő a felületek és tárgyak tisztán tartására, külön fertőtlenítésre nincs szükség.
Mikor lesz elérhető az oltóanyag Magyarországon?
Október első hetétől a szövődmények által fokozottan veszélyeztetettek számára a háziorvosnál elérhető lesz a térítésmentes oltóanyag.
A tanév kezdettel kapcsolatos kérdések és válaszok
Kell-e számítani az új influenza felbukkanására az iskolánkban?
Az iskoláskorú gyermekek gyakran kapnak el légúti fertőzéseket. Az iskolákban – mint zárt közösségekben – a gyerekek könnyen terjeszthetik a fertőzést egymás között, és átadhatják a felnőtteknek is. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok szerint az új influenzavírus által okozott legtöbb megbetegedést az 5-24 éves korosztályból jelentették.
Hogyan tájékozódhatnak az iskolák és a fenntartóik arról, hogy mikor milyen intézkedések javasoltak?
Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK), szorosan együttműködve az ÁNTSZ területi intézeteivel és a háziorvosokkal, figyelemmel kíséri az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók heti számát, és követi a súlyos lefolyású megbetegedések előfordulását. Követik továbbá a megbetegedések földrajzi előfordulásának alakulását, továbbá a laboratóriumba beküldött mintákból kimutatott influenzavírusok jellemzőit is. A területi és országos adatokat hetente elemzik, és összehasonlítják a korábbi influenzaszezonokban regisztrált adatokkal, így értékelik az aktuális járványügyi helyzetet. Az OEK és a Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi szakembereinek a javaslatai és a meghozott járványügyi intézkedések az aktuális járványügyi helyzeten, a megbetegedések súlyosságán és a lehetséges társadalmi következmények mérlegelésén alapulnak.
Az influenza földrajzi terjedésétől függően az influenza járványügyi helyzete és hatása helyi szinten különbözhet attól, amit az ország más részein tapasztalnak, ezért az adott időben javasolt intézkedések is különbözhetnek területenként.
Az aktuális járványügyi helyzetről bővebb információkat a www.oek.hu és a www.antsz.hu weboldalon találhatnak.
Kik azok a diákok és a tanárok közül, akik az influenza súlyos szövődményeit tekintve fokozott kockázati csoportba tartoznak?
Bárki elkaphatja az influenzát (az egyébként egészséges személyek is), és szövődmények is előfordulhatnak bármely korosztályban. A szövődmények szempontjából azonban a leginkább veszélyeztetettek a krónikus alapbetegségben szenvedők életkortól függetlenül (pl. krónikus tüdőbetegek – beleértve az asztmásokat is –, a nagymértékben elhízott személyek, főleg ha cukorbetegségük is van, a szívbetegek, stb.) és a várandós kismamák.
Mit tehetnek a családok, a diákok és az iskolai dolgozók az influenza megelőzése érdekében?
Köhögéskor, vagy tüsszentéskor tartson zsebkendőt a szája és az orra elé (ha épp nincs kéznél, akkor is inkább a könyökhajlatába, és ne a tenyerébe köhögjön/tüsszentsen). Ezzel megelőzhető, hogy mások elkapják a fertőzést. Javasolt az eldobható papír zsebkendő használata.
Használat után a zsebkendőt dobja a szemétgyűjtőbe, vagy ha ez nem elérhető, akkor az eldobásig lehetőség szerint tartsa egy zárható tasakban.
Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal, különösen köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő kidobása után. Ezzel megakadályozhatja, hogy a kezéről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, felületekre, onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek. Az alkohol-bázisú kézfertőtlenítők is hatékonyak. Ne érintse a szemét, orrát vagy száját a piszkos kezével.
Influenzajárvány idején kerülje az egyébként szokásos üdvözlési formákat (kézfogás, puszi), amelyek szintén növelik a megfertőződés kockázatát.
Lehetőség szerint kerülje a betegekkel való kontaktust.
Rendszeresen tisztítsa meg a gyakran használt tárgyakat, a sok ember által megérintett felületeket (pl. asztal, számítógép billentyűzete stb.).
Zárt terekben gondoskodjon a gyakori alapos szellőztetésről.
Amennyiben az influenza tüneteit észleli magán, maradjon otthon és tartson távolságot másoktól, ezzel is védve őket a megfertőződéstől.
Amennyiben influenzaszerű tünetei vannak, használjon eldobható szájmaszkot olyankor, amikor feltétlenül szükséges a lakását elhagynia, vagy másokkal közeli kontaktusba kerül, esetleg betegvizsgálatra várakozik. Ezzel megelőzheti mások megfertőzését.
Járvány esetén lehetőség szerint kerülje a zsúfolt helyeket, különösen a zsúfolt zárt helyiségeket, a liftek használatát. Ha módja van rá, tartson nagyobb – minimum 1 méter – távolságot más személyektől.
Hogyan védekezhetnek az influenza ellen azok a várandós kismamák, akik oktatási intézményben dolgoznak?
Azokra a várandós nőkre, akik oktatási intézményben dolgoznak, ugyanazok az iránymutatások vonatkoznak, mint másokra, beleértve a megelőző intézkedéseket, és azt is, hogy maradjanak otthon, amennyiben influenzaszerű tüneteket észlelnek magukon. Ugyanakkor a kismamák fokozott kockázatnak vannak kitéve az influenza szövődményeit tekintve, ezért influenzaszerű tünetek esetén javasoljuk, hogy haladéktalanul forduljanak orvoshoz, hogy mielőbb elkezdhessék a vírusszaporodást gátló gyógyszeres kezelést.
Milyen lázcsillapítókat javasolt adni a beteg gyermeknek, és hogyan kell ezeket adagolni?
Többféle lázcsillapító gyógyszer kapható vény nélkül a gyógyszertárakban, különféle hatóanyag-tartalommal. Ezek a gyógyszerek egyrészt lázcsillapító, másrészt fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek. A szalicilát tartalmú készítmények alkalmazása nem javasolt influenzás gyermekeknek azért, mert egy ritka, de súlyos szövődményt okozhatnak. A gyógyszer kiválasztásakor az ismert gyógyszerallergiára is figyelemmel kell lenni. Nem gyógyszeres módja is van a lázcsillapításnak, pl. a hűtőfürdő. Javasolt a lázmérést a lázcsillapító gyógyszer adásának befejezését követően még legalább 24 óráig rendszeresen elvégezni.
Mennyi ideig kell a beteg diákoknak, vagy iskolai dolgozóknak otthon maradniuk?
A jelenlegi helyzetben a javaslat az, hogy az influenzaszerű tünetekkel megbetegedett gyermek, vagy dolgozó maradjon otthon egészen a lázas állapot megszűnését, illetve a lázcsillapítók szedését követő 24 óra elteltéig. Ha a betegség lefolyása súlyosabb, akkor javasolt a legalább 7 napig tartó otthon tartózkodás. Kórházi kezelés esetén a lábadozás hosszabb időt vesz igénybe, és a kockázati csoportokba tartozóknál is érdemes legalább egy hétig otthon maradni.
Otthon kell-e maradniuk a beteg gyerek szüleinek is?
Nem feltétlenül, hacsak nem kicsi még a gyermek, vagy a tünetei olyan súlyosak, hogy az orvos ezt tanácsolja. A szülőknek azonban javasoljuk, hogy fokozottan figyeljenek a saját és a testvérek, vagy egyéb családtagok egészségi állapotára, és influenzaszerű tünetek észlelésekor maradjanak ők is otthon a teljes gyógyulásig.

 
Az új típusú influenza ellen az egyetlen hatékony védekezési lehetőség a védőoltás, de nálunk ezt éppen azok utasítják el leginkább, akik a legnagyobb veszélyben vannak. Az eddigi halálozási adatok szerint ugyanis főleg a fiatalokra és felnőttekre jelent komoly fenyegetést a vírus, köztük az egészségesekre is. Az [origo]-nak nyilatkozó immunológusok szerint a meglepő adatok oka, hogy az újinfluenza erős védekező reakciót vált ki az erősebb szervezetekből, ami viszont megnöveli a szövődvények kialakulásának veszélyét.
 
 
Csak a védőoltás nyújt hatékony védelmet
Elsőre furcsának tűnhet, hogy éppen a fiatalok és felnőttek közül szedi a legtöbb áldozatot az új típusú influenza, az A/H1N1 variáns (A/H1N1v). Még furcsább azonban, hogy sok esetben éppen a szervezet túlságosan erős védekezése vezethet olyan állapot kialakulásához, amelyet már igen nehéz kezelni. "Egyes fertőzöttekben az első napokban tüdőödéma és gyulladásos sejteknek a tüdőbe való nagyfokú beáramlása alakul ki a túlzott immunválasz miatt. A folyadékkal telt tüdő egyfelől elégtelen gázcserét, azaz légszomjat, fulladást eredményez, másfelől ideális táptalaj a különféle baktériumoknak, így az ödémát hamarosan bakteriális tüdőgyulladás követheti, ami sokszor halálos kimenetelű" - mondja dr. Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem immunológusa.
 
 
Ezt a túlzottan erős immunreakciót szaknyelven citokinviharnak nevezik, az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó molekulákra, a citokinekre utalva. "Kisebb gyerekekben az immunrendszer viszonylagos fejletlensége miatt még nem lép fel ennyire erős immunválasz, az idősebbek pedig már találkozhattak az újinfluenzához hasonló törzzsel - vérbankok utólagos elemzése alapján utoljára 1958-ban keringett hasonló vírus" - mondja a szakember.
Ha megnézzük például a friss floridai H1N1 halálozási adatokat (az alábbi oldal legalján), akkor azt látjuk, hogy az összes újinfluenzás halálozás (október 27-ig 140 fő) nagy része is a nagyobb gyerekek/fiatalok/felnőttek körében van (128 fő). (Ezzel összhangban állnak az augusztus végén közölt mexikói adatok.) Emellett viszont az is látható, hogy az összes újinfluenzában elhunytak körülbelül ötödének nem volt más betegsége, illetve nem volt terhes (a táblázatban No Underlying Condition fejléc alatt), és az is látható, hogy az utóbbi csoportban a nagyobb gyerekek, fiatalok és a felnőttek az érintettek.
Tény az is, hogy a 65 év alatti korosztályok 15-20-szor nagyobb eséllyel fertőződnek meg. Hogy kinél lép fel ilyen heves reakció, az előre megjósolhatatlan. Több tényezőből álló genetikai háttere van, és a betegség súlyosságát befolyásolják a túlzott kifáradás, a nem megfelelő táplálkozás, a társfertőzések és a közelmúltban lezajlott betegségek. (Fontos megjegyezni: mindez nincs összefüggésben a valamilyen krónikus betegség miatt legyengült emberek nagyobb általános kockázatával, náluk az általános szövődmények miatt jelent nagyobb fenyegetést a fertőzés.)
Ennek fényében különösen aggasztónak tűnik, hogy a legnagyobb arányban - 86 százalékban - a 18-39 év közöttiek utasítják el az oltást, ez derült ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából, melyet az MTV A szólás szabadsága című műsorának megbízásából készítettek.
Miért terjed jobban az újinfluenza, mint a szezonális törzsek?
A citokinvihart, a túlzott immunválaszt a hirtelen megjelenő sok vírus okozza. Az újinfluenzával vagy ahhoz hasonló törzzsel ugyanis még nem találkoztunk (kivéve az idősebb korosztály egy részét), így semmiféle ellenanyag nincs a vérünkben ellene. 
Ez a vírus gyorsan és nagy mennyiségben szaporodhat fel egy-egy szervezetben, és szokatlanul gyorsan terjedhet (utóbbira számos bizonyíték van már, lásd például a hazai csepeli járványt). A szezonális ("sima") influenzánál nem ez a helyzet: ott szinte mindenkiben vannak olyan ellenanyagok, amelyek az előző évek hasonló vírusai ellen érhetnek valamit, ezért általában nincsenek ilyen heves reakciók, illetve lassabb a vírus terjedése. 
Csak a védőoltás állíthatja meg
A feladat éppen ezért világos: a lakosság minél nagyobb részét kell beoltani, hogy fékezzük a vírus terjedését - mondja Erdei Anna immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője. A beoltott egyénben a betegség lényegesen kisebb eséllyel alakul ki, illetve sokkal enyhébb lefolyású. Ráadásul a megfertőződött személy sokkal kevésbé terjeszti a kórt, mivel sokkal kevesebb vírust ürít. Ez nagyon leszűkíti a vírus mozgásterét, és nem alakul ki nagy járvány.
Ehhez azonban a lakosság tömeges oltására lenne szükség, és rövid időn belül. A vírus nyári "lustálkodása" után ugyanis számos országban egyre emelkedik a fertőzések és megbetegedések száma. A napokban zajló ukrajnai kitörés kórokozójának azonosítása még folyamatban van, de a WHO feltételezése szerint az új típusú influenza vírusa okozza a járványt.
A védőoltásnak nincs alternatívája: az úgynevezett immunerősítő szerek, vitaminok - bár fontosak lehetnek a jó általános állapot eléréséhez - nem védenek a betegségtől. Nem segítenek a homeopátiás szerek és a vegetáriánus étrend sem.
A lehetséges mellékhatások
A legtöbben - az ellenzők 27 százaléka - azzal indokolták az elutasítást A szólás szabadsága felmérésében, hogy jobban félnek az oltás esetleges mellékhatásaitól, mint magától a betegségtől. "Az újinfluenza elleni vakcina gyártásakor is alkalmazott technológiát az 1960-as évek óta használják Magyarországon, és körülbelül 20 millió embert oltottak be a szezonális törzsek ellen készített védőoltással. Súlyos mellékhatások csak néhány esetben léptek fel, de ezekről utólag bebizonyosodott, hogy nem az oltóanyag okozta őket. A súlyos mellékhatások kockázata minimális" - mondja dr. Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadója.
Az új típusú influenza elleni oltás tehát gyártástechnikailag nem számít "új védőoltásnak": az elölt vírustörzs kivételével ugyanaz a vakcina, ugyanazokkal a kísérőanyagokkal, ugyanazzal a minőségbiztosítással, mint minden eddigi influenzavírus-törzsnél. Aki tehát kapott már szezonális influenza elleni oltást, az az új típusú influenza elleni oltásnál is hasonló tapasztalatokra számíthat.
A leggyakoribb tévhitek
A WHO által jóváhagyott védőoltások - köztük a hazai gyártmányú vakcina - nem tartalmaznak élő vírust. (Kivételt képez az Amerikai Egyesült Államokban 2003 óta gyermekek számára engedélyezett orr-spray vakcina, a FluMist, amely az újinfluenza vírusából is elkészült, és 2-től 9 éves gyermekeknek spriccelik be az orrnyálkahártyájára.) Az elölt vírust tartalmazó védőoltások közötti különbség abban van, hogy míg például a magyar vakcina egész elölt vírust tartalmaz, addig több külföldi vakcina csak a vírus egyes darabjait (hasított vírusokat). Az egész vírust tartalmazó vakcinák erősebb immunválaszt alakítanak ki, azaz hatékonyabbak, és ennek megfelelően kisebb mennyiségű vírus van az oltóanyagban, ami kevesebb mellékhatással jár (1-2 napig tartó lokális duzzanat és piros folt az oltás helyén, rossz közérzet, esetleg hőemelkedés, enyhe láz). A védettség kialakításához pedig egyetlen oltás elegendő, szemben számos úgynevezett alegység-vakcinával, amelyekből két oltás alakítja ki a védettséget - mondja Berencsi.
Megjelentek olyan híresztelések is, hogy a vakcinákban fémes higany van, ami idegrendszeri bénulásokat okozhat. Az igazság azonban az, hogy nem fémes, hanem szerves higany van bennük (tiomerzál), nagyon alacsony koncentrációban. A vakcina tisztaságát biztosító, évtizedek óta használt anyag körülbelül egy hét alatt távozik a szervezetből  - mondja Kacskovics Imre.
Ami a tojásban lévő fehérjéket illeti: való igaz, hogy a vakcina tartalmazhat ilyen anyagokat, hiszen tojás felhasználásával készül. Ezért azok, akik allergiások a tojásra, a tojásalbuminra, ne kapjanak ilyen védőoltást, illetve beszéljék meg a háziorvosukkal - mondja Berencsi György. Egyébként nem valószínű, hogy egy súlyos tojásallergiás ne tudna erről a betegségéről. Fontos megjegyezni, hogy ennek semmi köze a tejallergiához.
Kismamák és kisgyerekek oltása
A legtöbb ellentmondásos információ talán a várandós kismamák oltásával kapcsolatban jelent meg. Az ő szervezetük a szükséges módon le van gyengítve, nehogy immunrendszerük elpusztítsa a magzatot, amely az apai gének miatt félig "idegen testnek" számít - magyarázza Erdei Anna. A kismamák immunrendszere tehát úgynevezett szupresszált állapotban van, és ez különösen igaz a vírusok ellen fontos sejtes immunválaszra (például ezért fáznak meg gyakrabban). "Nem kérdés, hogy a második és harmadik trimeszterben oltani kell a kismamákat. Az oltás hatására létrejövő ellenanyagokból a magzat is kap a méhlepényen keresztül, és ezek megvédik a születés utáni első hónapokban is" - mondja Kacskovics. Ha a kismama a szülés után oltatja be magát, akkor ebből a baba már nem nyer védettséget, mert az egyébként igen fontos szoptatással már nem tudja neki az anya átadni az influenza elleni antitesteket (ezek nem szívódnak fel a tejből a vérkeringésükbe).
A magzat fejlődése szempontjából kulcsfontosságú első trimeszterre (az első 12 hétre) nem történt felmérés sehol a világon, azaz nem folytak olyan klinikai vizsgálatok, ahol az első trimeszterben lévő kismamákat oltottak volna be influenza elleni vakcinával. Közvetett adatok azonban vannak, olyan kismamáktól, akik az előtt oltatták be magukat, hogy tudomást szereztek volna az oltás időpontjában már meglévő terhességükről. Ezeket az eseteket vizsgálva semmi problémát nem találtak a magzatok fejlődésében az oltás miatt.
Ha valaki mégsem oltatja magát az első trimeszterben, akkor legalább a környezetét be kell oltani, mert így jóval kisebb a fertőzés veszélye.
Nagyon fontos a kisgyerekek oltása. A vakcinákat, köztük a magyar vakcinát tesztelték gyerekeken is. A gyerekek tehát ugyanazt a hatóanyagot kapják, csak kisebb dózisban, testtömeg-arányosan. Hároméves kor felett eddig is megvolt az engedély, hétfőn (november 2-án) pedig Székely Tamás egészségügyi miniszter bejelentette, hogy már egyéves kortól beadható az új influenzavírus elleni védőoltás. Az eredeti tervek szerint az engedély a 6 hónapos és 3 éves közötti gyerekekre vonatkozott volna, de végül az alsó határt felemelték. Az indok egyrészt az volt, hogy kevés egy év alatti gyereket tudtak bevonni a tesztelésbe, másrészt pedig voltak szakmai viták az allergiás reakciókról. Ritkán fordultak elő mellékhatások, és azok is enyhék voltak.
Mi várható?
Az Egészségügyi Minisztérium november 2-án kiadott jelentése szerint hazánkban még nincs járvány. Magyarországon járványról akkor beszélünk, ha heti 20 000 feletti influenzaszerű megbetegedést regisztrálnak. A környező szomszédos országokban azonban egyre gyorsabban terjed az új típusú influenza. A szakemberek szerint nem kérdéses, hogy "ebből már lesz valami".
Még nem lehet tudni, hogy milyen mértékű lesz a járvány és mekkora lesz a halálozási arány. Ez alapvetően attól függ, hogy hány embert képes megfertőzni a vírus és bekövetkeznek-e olyan mutációk, amelyek a vírus szaporodását, fertőzőképességét és kórokozó képességét megnövelik. A járvány elkerülésére, illetve enyhe lefolyására a lakosság megfelelő mértékű átoltottsága jelenthet garanciát. Ezért a szakemberek és az egészségügyi hatóságok is arra kérik a magyar lakosságot, hogy minél többen oltassák be magukat, hiszen a védettség kialakulásához 10-14 napra van szükség. "A magyar vakcina bizonyítottan hatásos és biztonságos, a forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyeztetési eljárás valamennyi követelményének megfelelt" - áll a minisztérium jelentésében.


 
 
 
 
Gyerekorvosokat és gyermekinfektológusokat kérdeztünk arról, mit gondolnak a terhes nők, csecsemők, kisgyerekek oltásáról. Szerintük biztonságos az 1-3 éves korosztály oltása, sőt javasolják a szezonális oltást is. Néhány hét múlva ugyanis egyszerre fog tombolni a két influenza és a számtalan felsőlégúti vírus, és mire kiderül a diagnózis, az orvosok kicsúszhatnak a terápiás időből. Szerintük a csecsemők környezetében mindenkit be kell oltani, őket pedig nem szabad tömegbe vinni.
 
Szerkesztőségünk sok levelet kapott legutóbbi H1N1 összefoglalónk után, amelyben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a vírus a fiatal és felnőtt korosztályt veszélyezteti leginkább, köztük az egészséges gyerekeket, embereket is. A legtöbb kérdés a terhes nőkre - akik az egyik legveszélyeztetettebb csoport - és csecsemőkre, kisgyerekekre vonatkozott, akik szintén kiemelt kockázati csoportnak számítanak a fertőződés szempontjából. A kérdéseket összegyűjtve és kiegészítve szakorvosoknak és az oltással foglalkozó szakembereknek küldtük el:
 
 
Dr. Kulcsár Andrea csecsemő- és gyermekgyógyásztól, a fertőző betegségek szakorvosától, védőoltási szaktanácsadótól, a Fővárosi Szent László Kórház Gyermekgyógyászati Osztályának főorvosától;
Dr. Mészner Zsófiától, védőoltási szaktanácsadással foglalkozó gyermekinfektológustól, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatójától;
Dr. Paál Tamástól, az Országos Gyógyszerészeti Intézet operatív bizottságának elnökétől;
Dr. Berencsi Györgytől, az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadójától.
Reméljük, hogy az információk segíthetik a megalapozott döntést a védőoltásról.
Kisgyerekek oltása
2009. október 20-ai összesített amerikai adatok szerint szeptember óta a halálesetek 88 százaléka a 65 év alatti korosztályt sújtotta. A halálesetek 25 százaléka, a kórházi kezelések 53 százaléka a 25 év alatti korosztályban volt. Mindez azt jelenti, hogy a fiatalok és gyerekek a legveszélyeztetettebb csoportban vannak, köztük az egészségesek is.
Ajánlja-e 1-3 éves kor között az oltást az egészséges gyerekeknek is? Biztonságos-e a vakcina ebben a korcsoportban? Körülbelül hány gyereket oltottak be eddig ebből a korcsoportból?
Dr. Kulcsár Andrea: Igen, ajánlom. Én eddig 303 személyt oltottam be. Köztük súlyosan beteg (itt nem influenzáról, hanem más, általában krónikus betegségekről van szó -  a szerk.) és egészséges gyerekeket, és számos alkalommal végeztem oltást 1-3 éves gyermekeknél, illetve a gyerekek szüleinél. Nem tapasztaltam súlyos oltási reakciót: nincs magas láz, nincs komoly helyi reakció. Az oltóanyag tehát nem reaktogén, másfél hónap alatt sem egészséges, sem beteg, sem gyerek, sem felnőtt nem jelzett panaszt.
Az oltásnál kizárólag az anafilaxiával, azaz orvosi beavatkozás nélkül életet veszélyeztető állapottal járó tojásallergia ellenjavallt. Ez azonban ritka, és nem szabad összetéveszteni az allergiatesztek eredményeivel, amelyek nagyon sok esetben mutatnak fals tojásallergiát. Itt tényleg csak olyan esetekről van szó, amikor valaki már a tojás érintésétől is légúti duzzadással, fulladással, vérnyomáseséssel járó reakciót produkál. A tojásfehérje-allergiának semmi köze a tejfehérje-allergiához. Ellenjavallt az olyan gyógyszerekre való allergia, amelyek benne vannak az oltóanyagban. Minden négymilliomodik oltás után egy ilyen eset van - most nem csak influenza elleni oltásokról van szó -, és nincs adat arra, hogy bárki meghalt volna emiatt.
A szezonális magyar oltóanyagban, a Fluval AB-ben mindhárom vírusból 15 mikrogramm van, tehát összesen 45 mikrogramm vírus, míg az újinfluenza elleni magyar vakcinában, a Fluval P-ben mindössze 6 mikrogramm. A Fluval AB ezért sokkal reaktogénebb, hevesebb reakciót vált ki, sokkal több mellékhatása lehet gyerekeknél, ezért gyerekek szezonális oltására inkább hasított, split vírust tartalmazó oltást javaslok. A szezonális split influenzavakcinákkal évek óta van tapasztalatunk ebben a korcsoportban is, és nem volt probléma még autoimmun betegek körében sem.
A külföldi, újinfluenza elleni split vakcinákra nem érdemes várni, nem érdemes hajszolni őket, mert most minden ország a saját lakosságával törődik, és csak az adott ország orvosa írhatja fel. Én is tartottam a Fluval P-től, de az irodalmi adatok (a szakmai közlemények - a szerk.) alapján most azt látom, hogy a külföldi split vakcinákhoz képest a magyar vakcina hatékonysága meggyőzőbb. Tényleg úgy fest - én sem gondoltam volna -, hogy a magyar oltóanyag hatékonyabb. Az oltóanyagok klinikai hatékonyságát a járvány lezajlása után lehet majd összegezni. Nagy hibának tartom, hogy a gyártó cég nem kérte európai törzskönyvet, nyilván ez pénzbe került volna, és nem feketetett energiát a szakirodalmi publikációra sem, így hivatkozási irodalma nincs. A hazai és nemzetközi bizalomnak mindez sokat jelentett volna.
Összefoglalva: ha egy mérleg két serpenyőjét nézzük, akkor jelenleg a járvány és fertőzés veszélye felülmúlja az oltás feltételezett rizikóját. A betegség lefolyása kiszámíthatatlan. Fiatalokra és egészségesekre éppúgy lehet veszélyes, mint a krónikus betegekre, és gyerekeknél gyakori a baktériumok okozta felülfertőzés.
Dr. Mészner Zsófia: Igen, ajánlom - a fertőzés szempontjából ugyanis kiemelten magas kockázati csoportnak számítanak. A vakcina minden eddigi tapasztalat szerint biztonságos ebben a korcsoportban is, mivel nem várható lényeges eltérés a 3-4 és az 1-2 évesek között. A lényegesen több antigént, azaz a védettség kialakításához szükséges immunanyagot tartalmazó szezonális influenza vakcinákkal már a korábbi években is oltottunk 3 évesnél fiatalabbakat, a Fluval P pedig körülbelül hétszer kevesebb antigént tartalmaz. Valószínűleg ezzel függhet össze, hogy jól tolerálható és igen kevés, átmeneti oltási reakciót látni. A vakcina élő vírust nem tartalmaz. Néhány hónap múlva, a szezon végén fogjuk megtudni, hány gyereket sikerült beoltani ebben a korcsoportban - minden európai országban most teszik az első lépéseket, ezért pontos adatot jelenleg nem lehet tudni sehol, csak annyit, hogy mindegyik engedélyezett vakcinánál a GCP (Good Clinical Practice - a megfelelő klinikai gyakorlat szerint - a szerk.) elveinek megfelelően előírt létszámú páciens oltásai megtörténtek.
Dr. Paál Tamás: Nem tudunk róla, hogy a vakcina befolyásolná más gyógyszeres kezelések hatását, kivéve, hogy ha immunszupreszáns, azaz az immunrendszert elnyomó gyógyszert kap valaki. Az 1-3 évesek körében történt kipróbálás során semmiféle olyan tünet nem jelentkezett, ami a nagyobb gyerekeken ne tapasztaltak volna. Elvileg egyéves kor alatt is adható lenne, de mivel a próbákba bevont legfiatalabb gyermek csak tizenegy hónapos volt, a tisztesség kedvéért nem engedélyezték.
Dr. Berencsi György: Sok ezer gyermeket oltottak már be a külföldi gyártmányú szezonális influenzavakcinákkal Magyarországon is. A hazai, újinfluenza elleni oltóanyagot a világjárványra tekintettel vizsgálták meg 1-től 3 éves gyermekekre. Az engedély nemrég született meg, de egyelőre kevés gyermeket oltottak. Az én unokáim köztük voltak.
Várható-e, hogy 1-3 éves kor között erősebbek lesznek a mellékhatások? Melyek a leggyakoribb mellékhatások, mikor jelentkeznek és mennyi ideig tartanak? Mikor kell esetleg orvoshoz fordulni velük?
Dr. Kulcsár Andrea: Az előző kérdésnél elmondottak alapján: az eddigi oltások után sem egészséges, sem beteg, sem gyerek, sem felnőtt nem jelzett komoly panaszt.
Dr. Mészner Zsófia: Az oltást követően várható mellékhatások valójában úgynevezett oltási reakciók - vagyis a védőoltás beadása után nem sokkal, az immunizáció, azaz a védettség kialakulásának jeleként számítani lehet a beadás helyén bőrpírra, duzzanatra, fájdalomra, ami átmeneti, minden beavatkozás nélkül is 2-3 napon belül eltűnő jelenség. Nem várható, hogy gyakoribb legyen 1-3 évesekben, mint idősebbekben. Érdemes más tűt használni az oltóanyag felszívására és másikat a beadására, a helyi reakciók így is csökkenthetők. Általános tünetként a láz és a hőemelkedés igen-igen ritka, esetleg múló rossz közérzet, gyomor-bél panaszok adódhatnak. Mindezen oltási reakciókra az oltást követő napon, illetve legfeljebb és csökkenő tendenciával másnap, harmadnap lehet számítani. A fájdalomra panaszkodó kisgyereknek paracetamol, például Panadol, Rubophen vagy ibuprofen (Nurofen) adható, ám a borogatás felesleges és nem is javít. Orvoshoz akkor kell fordulni, ha valami olyan panasz vagy tünet jelentkezik, amit a szülő aggodalomra okot adónak tart - ugyanis az orvos feladata eldönteni, hogy szóba jöhet-e a fellépő tünet/panasz és az oltás között ok-okozati kapcsolat, vagy nem. Attól ugyanis, hogy valaki védőoltást kapott influenza ellen, még kialakulhat bármikor más betegsége is - például torokgyulladása - aminek az oltáshoz semmi köze, még ha időben annak beadása után is alakult ki!
Dr. Paál Tamás: Nem várhatók erősebb mellékhatások az 1-3 éves korcsoportban, mint a nagyobb gyerekeknél. Sőt, még enyhébbek is a mellékhatások, mert a kisgyerekek immunrendszere még nem olyan erős. A leggyakoribb mellékhatások a karfájás, nyűgösség lehetnek. Orvoshoz akkor kell fordulni velük, ha egy nap alatt nem múlnak el - ez egyébként mindenre igaz.
Dr. Berencsi György: A mellékhatások sokkal kevésbé veszélyesek, mert a káros anyagokra is gyengébben reagálnak a gyerekek. A gyerekeket rendszerint nem kezelik Gentamycinnel, Neomycinnel, Vancomycinnel, ami ellen allergiások lehetnének (ezek azok az antibiotikumok, amelyek az oltóanyagban annak tisztasága miatt kis mennyiségben jelen vannak, és az arra érzékenyeknél allergiás reakciót okozhatnak; de mint az előző válaszok egyikében olvashattuk, ez rendkívül ritka, és nem tudnak emiatti halálesetről - a szerk).
Mi a helyzet akkor, ha valaki akkor fertőződik meg élő vírussal, amikor már be van oltva, de még nem alakult ki az immunválasz az oltásra (tehát mondjuk néhány nappal, egy héttel az oltás után)?
Dr. Kulcsár Andrea: Ez nem probléma, nem erősíti a betegségét, semmilyen hatása nincs a betegségre, csak ebben az esetben feleslegesen kapta már meg az oltást.
Dr. Mészner Zsófia: Ez esetben sem jár rosszabbul, mintha nem kapott volna védőoltást. Sőt, arra számíthat, hogy a kialakulóban lévő immunitása, azaz védettsége enyhébb lefolyású betegséghez segíti hozzá.
Dr. Paál Tamás: Súlyosabb nem lesz a betegsége.
Dr. Berencsi György: Az oltás után minden nappal emelkedik az immunrendszer képessége a védekezésre. Az oltás napján fertőződött gyermekben egyébként ezerszer annyi élő vírus keletkezik, mint amennyi elölt vírus van a védőoltásban. Magyarul: a legrosszabb esetben sem történik semmi, ami rontana a betegségen.
Lehet-e szempont a 3 év alatti gyerekek oltásánál, hogy jár-e a gyerek közösségbe vagy sem?
Dr. Kulcsár Andrea: A közösség szinte biztos fertőződést jelent, és a család is egy közösség. Nagyon fontos, hogy nem szabad elfeledkezni a szezonális influenzáról és egyéb vírusokról sem. A szezonális vírusok és a H1N1 pandémiás típusa együtt fogja okozni a nagy problémát, ezt a helyzetet sokan még nem ismerik fel. Egyre nehezebb lesz a helyzet, mert nem lehet majd megállapítani a tünetek alapján, hogy a világjárvány vírusa okozza, a szezonális vírus, vagy az ősszel-télen egyébként is tomboló felsőlégúti vírusok. Mire megéled a gyanú és megszületik a diagnózis, kicsúszunk a terápiás időből, ami az első 48 óra lenne.! Néhány hét múlva már várható a szezonális vírus is. 
Dr. Mészner Zsófia: Ez lehet szempont az oltás mellett, ám az otthon nevelt kétéves is fertőződhet a testvéreitől, a szüleitől, ha kimegy a játszótérre stb. Egészen tavaszig nem tartható ő se búra alatt - jobb inkább az oltást választani neki is.
Dr. Paál Tamás: Igen, közösségben természetesen a legkönnyebb megkapni a vírust.
Dr. Berencsi György: A közösségbe járó gyermek nagyobb fertőzési kockázatnak van kitéve. Az oltás azonban annál fontosabb, mert a közösségben a gyermekek legalább 15 másik kórokozóval is megfertőződhetnek. Azok ellen a vakcina nem véd, de az influenza rendszerint egy másik kórokozóval együtt szokta a szövődményes megbetegedéseket okozni. Oltani akkor is kell, ha a gyermek nem jár közösségbe. Előre nem lehet tudni, kinek lesz komplikált fertőzése a gyermek környezetében.
Javasolja-e, hogy az 1-3 évesek a szezonális influenzavírusok ellen is megkapják most a védőoltást?
Dr. Kulcsár Andrea: Én javaslom az oltást szezonális és újinfluenza ellen is, és a két oltást lehet egyszerre is adni. Először ezt nem javasoltuk, de azóta van már tapasztalat arra, hogy együttes beadásuk sem okoz problémát. Szezonális influenza ellen évek óta ajánlás van, hasított, úgynevezett split vakcinával oltunk, jó a tapasztalat. A szezonális vírus ellen tehát olyan oltóanyagot válasszunk, amely nem egész, hanem hasított, split vírust tartalmaz. Szezonális influenza ellen az oltás 6 hónap felett lehetséges. Az oltóanyagok Fluarix, Begrivac, Vaxigrip, 3 éves kor alatt fél dózisban. Kilenc éves kor alatt, akit először oltanak annak 2 oltás jár 4 hetes időközzel.
Dr. Mészner Zsófia: Igen, én például a saját családomban minden ilyen korút is beoltottam a szezonális influenza ellen is.
Dr. Paál Tamás: Igen, és ezt például a saját unokáimra is értem. Mindegyik influenza veszélyes a gyerekekre, és egyszerre is támadhatnak. Ha egyiktől legyengül a gyermek, a másik könnyebben megtámadhatja.
Dr. Berencsi György: Ha van védőoltás, be kell oltani, mert ők az előző évi szezonális járvány során még nem szerezhettek védettséget. Másrészt az elmúlt évi szezonális A/H1N1-változat ellenálló lehet Tamiflu iránt. (A szezonális vírusok között is vannak H1N1 törzsek. A Tamiflu vírusellenes gyógyszer, tehát nem védőoltás, hanem gyógyszer, amelynek a betegség elején történő beadása megelőzheti a szövődményeket. A világjárvány vírusa egyelőre érzékeny erre a gyógyszerre - a szerk.)
(Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szakértői véleménye az, hogy inaktivált, azaz elölt vírust tartalmazó szezonális és pandémiás oltóanyagok együttadása nem növeli a reaktogenitást és nem csökkenti a hatékonyságot, a kivárás felesleges és járványidőszakban veszélyes - a szerk.)
Az 1-3 évesek egyébként is több védőoltást kapnak/kaphatnak, ebben az összefüggésben nem jelent-e problémát egy újabb oltás?
Dr. Kulcsár Andrea: Nem jelent problémát. Az esetleges allergiás reakciókat nem fogja erősíteni.
Dr. Mészner Zsófia: Nem, ugyanis minden tévhit ellenére a védőoltások nem képesek az immunrendszert kimeríteni, éppen ellenkezőleg: működtetik az immunrendszert, és a betegség kockázata nélkül adnak védettséget!
Dr. Paál Tamás: Nem, és ezeket az oltásokat nem is egyszerre kapják meg. Midnen esetben azt kell nézni, hogy mi okozza a nagyobb veszélyt: egy újabb oltás, vagy egy betegség nagy kockázata.
Dr. Berencsi György: Pontosan fordítva van. Az influenza vakcina javítja a többi oltás - kanyaró, rubeola, mumpsz hatékonyságát!
Újinfluenza: fejreálltak a halálozási statisztikák
Az influenzajárványt felügyelő amerikai egészségügyi hatóság (US Centers for Disease Control and Prevention, CDC) egyik legutóbbi összegzése látványosan megerősíti, hogy az újinfluenza a gyerekeket, fiatalokat és felnőtteket veszélyezteti leginkább.
Egy szezonális ("normális") influenzaszezonban a halálesetek 90%-a az idős korosztályban van, a világjárvány vírusa azonban 88%-ban a 65 év alattiak köréből szedi áldozatait.
Az áldozatok közel 25%-a a 25 éven aluliak köréből kerül ki. A kórházba került betegnek viszont már 53%-a 25 év alatti (az USA 27 államának adatai alapján), és csak 7%-uk idős ember.
A fiatal korosztályban is kiemelten veszélyeztetettek a krónikus betegségben szenvedő gyerekek/fiatalok/felnőttek és a terhes nők, de a vírus kiszámíthatatlan, és az áldozatok körülbelül 20%-át az egészségesek köréből szedi.
 

Kismamák, csecsemők védelme
November 7-i hír szerint válságos állapotban kórházba szállítottak egy várandós nőt Magyarországon. Ő az első kismama hazánkban, akinél súlyos szövődményeket okozott a vírus. A terhes nők az eddigi adatok alapján az egyik legveszélyeztetettebb csoportnak számítanak, csecsemőket pedig nem lehet oltani. Mit lehet tenni a védelmükben?
A szülés után már hiába kap az anya oltást, ez már nem védi a babát, mert a tejből nem szívódnak fel az influenza elleni antitestek a baba vérébe. Mit javasol a szülés előtt álló nőknek, illetve általában a terhes kismamáknak?
Dr. Kulcsár Andrea: A vakcinológiai alapismeretek alapján nem élő kórokozót tartalmazó oltással a terhesség alatt is lehet oltani, a terhesség II. trimeszterétől, tehát a terhesség 12. hete után. Az új típusú influenzáról kiderült, hogy terhesekben súlyos formában jelentkezhet a fertőzés. Ezért nem érdemes várni a szülő nőknek. Én magam legalább 10 olyan nőről tudok, aki beoltatta magát, tehát van már erre is tapasztalat. Javasolt a terhesség alatt az oltás, mert a feltételezett oltási rizikó alulmarad a fertőzés várható következményétől. Aki szeretne oltást, mert tisztában van a betegség veszélyével, az orvosával közösen hozza meg a döntést, az orvos felvilágosítja a betegségről és az oltóanyagról. A szoptató anyát is be lehet oltani. Viszont az első trimeszterben ha lehet, kerüljük el az oltást, mert bármilyen külső hatás felboríthatja a kényes egyensúlyt a magzat fejlődésében.
Dr. Paál Tamás: A szülő nők is nagyon veszélyzetettek. Azt javaslom, hogy a szülés előtt lévő nő is oltassa be magát, egyeztetve a szülészorvossal.
Dr. Berencsi György: Két héttel a szülés előtt még elég idő van arra, hogy az anyai ellenanyagok átkerüljenek az újszülöttbe és az anyatejbe. Az újszülötteket viszont 6 hónapig (a hazai vakcinára vonatkozó engedély szerint 1 éves korig - a szerk.) nem szabad oltani. Ha a kismama beoltatja magát, az újszülöttje érdekében teszi. Az anyai ellenanyagok hat hónapig maradnak meg az újszülött szervezetében. Hat hónap alatt pedig elmúlik az influenzajárvány első hulláma. Ha már két héten belül van kiírva, akkor is érdemes oltatni, mert nem fogja megfertőzni az újszülöttjét. A védőoltás akkor is a gyermek érdekét szolgálja leginkább. Amerikában évente az összes terhes 10 százalékát oltják elölt influenzavírust tartalmazó védőoltással. Soha senkinek ettől nem lett semmi baja. Valamennyi elölt oltóanyag ártalmatlan volt a terhesekre, de védte az újszülöttet, akit nem szabad még beoltani. Szülés után abban a pillanatban, ahogy nem lázas az édesanya, már szabad oltani, természetesen egyeztetve a szülésszel. Ami az első trimesztert illeti: sok ezer terhes kapott már védőoltást akkor, amikor még nem tudta, hogy terhes. Ettől a magzatoknak soha nem lett kára. Czeizel Endre és munkatársai írták le legutóbb, hogy az influenza miatt kialakult 39 fok feletti láz a magzatok egy részének fejlődési rendellenességeket okoz!
Mi a helyzet azokkal a csecsemőkkel, akik 1 éves kor alattiak? A magyar vakcinát csak ekkor kaphatják meg. Elérhető lesz esetleg külföldi vakcina Magyarországon, amelyek már 6 hónapos kortól is adhatók?
Dr. Kulcsár Andrea: Egyik külföldi vakcinával sem oltanak szabadon féléves kortól, és nem is biztos, hogy bármelyikkel lemennek hathónapos korig. A csecsemő környezetében mindenkit be kell oltani, őt magát pedig nem kell tömegbe vinni.
Dr. Paál Tamás: Az igazi védettséget az jelenti, ha a környeztében mindenkit beoltanak, és nem teszik ki fertőzésnek. Három külföldi vakcinának van forgalomba hozatali engedélye Magyarországon, a gyártókon múlik, szállítanak-e.
Dr. Berencsi György: Ha már megszületett a baba és még nem szabad beoltani, akkor minden családtagot be kell oltani, aki találkozhat a babával. Oltatlan rokonokat egyszerűen nem szabad áprilisig beengedi a csecsemőhöz!
 
A Guillain-Barré szindróma (GBS) és az influenza elleni védőoltások
A védőoltás kapcsán sokszor előkerül a Guillain-Barré szindróma. Ez egy ritka autoimmun betegség, amelynek során az immunrendszer a szervezet saját idegsejtjeit támadja meg. A tünetek néhány hétig-hónapig tartanak, de a legtöbb ember teljesen felépül. A betegség elfordulás a korral nő, 50 év felett a leggyakoribb.
Egymillió emberből átlagosan 10 ember betegszik meg, attól függetlenül, kapott-e előtte védőoltást. A betegség kialakulásának pontos okát nem ismerik, de különféle baktérium- és vírusfertőzések (pl. campylobacter, influenza and Epstein-Barr vírus) növelik a kockázatát.
Az 1976-77-es influenzaszezonban volt az USA-ban egy vakcina, amely körülbelül a kétszeresesére növelte a ritka betegség előfordulását: egymillió oltás után további 9 eset jelentkezett. Ezt a vakcinát azonnal betiltották, és azóta is figyelik a betegség előfordulását az oltási szezonokban. Hasonló jelenséget azóta nem tapasztaltak, és az sem bizonyosodott be, hogy 1976-77-ben valóban a vakcina okozta az esetszámok növekedését.
Éppen ellenkezőleg: a gyarapodó eredmények, köztük a legjobb jelenlegi európai adatokkal nem mutatnak összefüggést a GBS és az influenzavakcinák között, ehelyett viszont jelentős összefüggés látható a GBS és az élő influenzafertőzés, azaz a GBS és maga a betegség között - olvasható a Eurosurveillance című szaklap (amely Európa vezető szaklapja a fertőző betegségek járványtanával, megelőzésével és felügyeletével kapcsolatban)